www.nadasdamk8.freewb.huMert az utolsó év felejthetetlen...
Hó-hó-hóóóó!!
Ma megint eleredt a hó. Az, hogy örültünk neki, enyhe túlzás. Persze Réka ebben is talált valami jót. Egész nap csak fényképeztünk az osztályban. Elképesztő képek születtek... A délelőtti órákban már elkezdtünk verseket próbálni a karácsonyi műsorra. Olyan izgalommal mondtuk néhányan, mintha a nagy esemény közepén lennénk már. Az igaz, hogy nagyon várjuk! Matek szakkörön aztán tényleg rendesen el kezdett esni a hó. Persze akik 2 percre laknak az iskolától, azoknak gyönyörködtető, akik már fél km-re, azoknak elmegy, akik pedig több km-re, azok már az első hópehely láttán fantáziálnak. Az utóbbi kategóriába tartozom én is. (Mondjuk Vali néni fél percre lakik, de ő sem szereti a telet...) Amikor el kezd esni a hó, végigpörögnek előttem a híres hollywoodi filmek. Hogy elmegy az áram, bennszorulunk a liftben, az iskolában ragadunk stb. Hát velem ezek közül egyik sem történt meg. Én konkrétan Nádasd és Rimány között ragadtam mintegy háromnegyed órát 40 utassal együtt a buszon. De azért csak hazaértünk. Mindezt kárpótolta az, hogy matek szakkör után egy újabb hócsatára került sor. Cinti, Adri, Réka, Gábor és én az iskola tornaterme előtt szórtuk egymást. Olyan jó volt.... Remélem a tél még tartogat hasonló meglepetéseket. Mármint ilyen hógolyósdit...Az a buszon töltött végtelennek tűnő idő megviselt...:)
2010. december 2. Csütörtök
Amik igazán fognak hiányozni...
Ahogy a napok telnek múlnak egyre inkább érezzük, amit egy 8.osztályos gyerek sem kerülhet el. Nem az unalamas hétfői órák, nem az álmos reggelek fognak hiányozni, hanem az olyan percek,amikben tényleg önfeledten nevetünk egymáson, vagy akár saját magunkon is. Egy ilyen percekkel teli nap volt a mai is. Az első fizika óra kicsit nehezen akart elkezdődni. De aztán a végén csak nevettük, mintha nemis egy tanórán lennénk, hanem otthon. És nemcsak mi nevettünk...:) Matekon kissé komolyabbra fordult minden, hiszen dolgozatot írtunk, de néha azt is kell... Mindezt káprótolta az,hogy a szünetben mindenki egy ajándék csomagot talált a cipőjében. Megjött a Mikulás!!!! 8.osztályos létünkre úgy ugrándoztunk,mint egy kisgyerek. Tényleg jól esett. Majd a nap fénypontja, a kémia óra következett. Mivel pénteken mindenki "németre tanult" így ma dolgozatot írtunk. De még a dolgozat közben is nevettünk. Az óra többi része is hasonlóképpen telt el. Az óra csúcspontja az volt,amikor Vali néni a táblára írt,Máté felkapott egy krampusz sapkát. Mikor Vali néni visszafordult,én már személy szerint dőltem a nevetéstől. És itt sem csak mi. A délutáni tánc után páran ottmaradtunk és olyan dolgokat műveltünk,amik nyomdafestéket nem tűrnek. De rossz az,aki rosszra gondol.:) Az ilyen dolgok azok,amik igazán hiányozni fognak...
2010. december. 6.(hétfő)
Ha az osztály együtt bulizik...
Már régóta erre a napra vártunk. Valahogy sikerült túlélni a délelőtti órákat, és végre készülődhettünk a bulira. Hatalmas hangfalak, hatalmas hangerő, jó zenék és pizza...wáááá...:) A hangulat már az elején nagyon jó volt, de ezt még fokoztuk. Felvétel is készült a buli nagy részéről, a képekről majd gondoskodom. Lányok , fiúk együtt hülyültek és táncoltak. A legjobb számok a végére maradtak. Itt már az asztalokon táncoltunk és torkunk szakadtából kiabáltunk. De a legjobb, hogy ez senkit nem zavart. Ugyan Vali néni nem volt hajlandó velünk táncolni, de Ilike néni annál inkább... A legeslegjobb osztálybuli volt mind közül. De ezen túl kell tenni még év végén... Addig várunk, és reménykedünk, hogy a karácsonyi műsorra marad egy kevés hangunk.
(Sajnos nem mindenki tudott részt venni a bulin, de Réka! Gondoltunk Rád!!! :):)
2010. december 10. péntek
Karácsonyra készülődve...
Ismét elérkezett a karácsonyvárás időszaka. A suliban szokás szerint megrendezésre kerül a karácsonyi műsor. Minden évben ezt az eseményt várjuk a legjobban. Csupa izgalom...:) Már hetek óta próbálunk a műsorra verseket, énekeket és persze táncokat is. Az utolsó héten már mindenki a próbák alatt is izgult. Pedig így visszagondolva okunk nem nagyon lenne rá...De most, hogy egy nap van a műsorig, már nem rejtegethetjük. Ma páran segítettünk a tornaterem és az iskola díszítésében, és olyan jó hangulat alakult ki, hogy még énekeltünk is közben. Ennél jobb már csak az lesz, amikor holnap a főpróbák zajlanak, hazamegyünk, majd minden holminkat összeszedjük és irány vissza az iskolába. Ott öltözködés, hajfonás, nevetés és még egy utolsó ének, esetleg vers. Ott már fokozhatatlan a hangulat... Vagy mégsem? Bevonulunk a tornaterembe, majd a műsor kezdetét veszi, immár élesbe. Ilyenkor a legtöbbünk annyira izgul, hogy az hihetetlen, de amikor vége a műsornak...nincs annál szebb pillanat, amikor jönnek a dicséretek, elismerések, vagy akár egy mosoly. Idén is ugyanezeket éljük át, mi utoljára. Remélem minden jól alakul, és holnap csupa jó dolgokat írok majd a műsorról...:)
2010. december 16.
Az utolsó, a legjobb...
Minden fantasztikusan, nagyszerűen, csodálatosan, fenomenálisan sikerült!!!!!! Reggel még valahogy nem volt olyan "délután karácsonyi műsor lesz" hangulatunk. De a már említett készülődés hozta magával. Valahogy minden jobban sikerült, mint ahogyan vártuk volna. Nem tudok egyszerűen többet mondani. Ez volt nekünk az utolsó műsor, és egyben a legjobb is. Jövőre már nézők leszünk a műsorban... De szerintem ugyanúgy fogunk izgulni. Azt valahogy nem lehet kinőni. Csodálatos érzés....:)
Szünet, karácsony...
Végre-végre téli szünet van. Mondjuk az ilyen szünetek mindig arra emlékeztetnek, hogy mennyire gyorsan repül az idő. De inkább nem aggodalmaskodunk... A szünet előtti napok szuperek voltak. Hétfőn játszóház volt. 8.-as létünkre páran beültünk, és barkácsolgattunk. Többen inkább a mézeskalácsokhoz vágytak :) Majd mindenki megunta éppen folytatott munkáját, és kimentünk az udvarra hócsatázni. Ahogy az várható volt, a fiúk szórták a lányokat ( kis naívok, azt hitték, hogy nem szórjuk vissza). Kialakultak a csapatok is: lányok, fiúk és Eszter néni. Hát...ő kapott rendesen... Próbáltunk kompromisszumot kötni vele; segítünk, ha januárban nem írunk dolgozatot bioszból. Persze ez nem jött össze, de természetesen az ő oldalán álltunk. Szerintem nyugodt szívvel mondhatom, hogy egy döntetlenben kiegyeztünk. Majd visszamentünk a suliba, ahol teával és mézeskaláccsal is vártak minket. Jó délelőtt volt, de alig vártuk már, hogy haza jöhessünk. Fáradtságos munka volt legyőzni a fiúkat...vagyis egy döntetlent összehozni...
Ma pedig rövid nap volt, rövidített órákkal. Matekon beszélgettünk, nyelvtanon játszottunk. A tesi óra elején pedig egy kis ajándékkal készültünk Ildi néninek. Karácsonyi képeket vetítettünk neki, amin az osztály szerepel. A reakcióiból észrevehetően tetszett neki. A DVD-t megkapta egy kis üdvözlőkártyával együtt. A technika beszerelését Vali néninek köszönjük!!! Majd tesi után lassan szállingóztunk haza. Legközelebb januárban lesz újra együtt az osztály. Addig pihenjetek, hogy ugyanilyen őrültségeket tudjunk együtt csinálni!! (Valamiről csak kell írnom:) Mindenkinek Boldog, Békés Karácsonyt és Boldog Újévet Kívánok!!
2010. december 20-21. hétfő-kedd
Egy újabb utolsó...
Ma van az év utolsó napja. Ez már menetrendszerű, hiszen minden évet megünneplünk ilyenkor. Valakik családjukkal, valakik pedig barátaikkal, ismerőseikkel teszik ezt. Már csak pár nap van a szünetből... Élvezzük ki, bulizzunk, és még ebben az évben merjük megtenni azt, amit esetleg az elmúlt 365 napban nem jött össze. Ezzel kívánok Mindenkinek Boldog Új Esztendőt!!!
!!!!!!2010. DECEMBER 31.!!!!!!!!
És minden folytatódik...
Semmi sem tart örökké... Ahogy a téli szünet sem. Hamar elment, és igen tartalmas is volt. Karácsony, szilveszter, pihenés... Ma álmos szemmel léptünk be az iskolába. Még az első matek óra elején reménykedtünk, hogy még mindig felébredhetünk az ágyunkban, de csalódnunk kellett. Minden ugyanúgy történt, mint máskor. Másfél hét múlva vége az első félévnek. Mindenki próbálja a maximumot nyújtani. Még pár dolgozat hátra van, lehet javítani. Reméljük, hogy sikerül, és nem csalódunk úgy, mint ma az első órán...
2011. január 3. hétfő
Félév
Hivatalosan is vége az első félévnek. Ez nekünk most jó vagy sem? Nézőpont kérdése. Viszont a bizonyítványt, ha jó, ha nem, megkapjuk. Remélem mindenki elérte azt a célt, amit kitűzött maga elé. Páran az osztályból a napokban fogjuk megírni az írásbeli felvételiket, amik végleg eldöntenek mindent. Utána már nem nagyon kell izgulnunk semmin. Lassan el kell kezdenünk készülődni az év végi műsorra is. Már mindenki nagyon várja. Aztán ott van az osztálykirándulás, az osztálybulik.... Csupa olyan dolog, amiben kiélhetjük magunkat, így utoljára. Szóval már csak pár nap van hátra az izgalomból, utána jöhetnek a stresszmentes napok! Hajráá!
2011. január 15. péntek
Megkönnyebbülés??? Az még hol van...?
Igen, túl vagyunk a rettegett felvételiken. És bármennyire is örülök ennek, nem mondanám, hogy könnyebb. Sőt... Megöl az ideg, hogy vajon az elért pontok elegek lesznek-e ahhoz, hogy felvegyenek minket. Valaki már az iskolában élő egyenes adásból értesült, hogy sikerült, felvették. (Gratula Beus!!!!! ) De úgy néz ki, még egy jó darabig izgulhatunk...
Hogy eközben ne unatkozzunk, elkezdtünk készülődni a farsangra. A próbák már javában zajlanak, és még csak most kezdtük! Egy kicsit talán az osztály is összekovácsolódik, miközben egymáson nevetünk a táncok alatt. A próbák képeiről majd gondoskodunk:)
2011. január 27. (csütörtök)
Az utolsó Farsangunk...
Hát eljött ez is... A sok próba meghozta az eredményét, és minden készen állt, hogy megmutassuk "másik" oldalunkat. A közönség tapsaiból ítélve nagyon jól sikerült, így egy előkelő 1. helyet sikerült beszereznünk. Kaptunk egy pezsgőt és 2(!) tortát. Az egyiket külön felajánlásra...:) Nagyon jól szórakoztunk mindenféle téren. Főleg magunkon. De meg kell mondanom, a fiúkon egészen jól állt az a balett felszerelés... Majdnem annyira, mint a lányokon a cowboy kalapok, meg a többi... És természetesen kedves osztályfőnökünkről se feledkezzünk meg. Nem mindenki vállalta volna be azt a kacsa jelmezt, az biztos. Emlékezetes marad mindannyiunk számára. Szép volt!!! :)
2011. február 12. (szombat)
Jéééééééééééééé, milyen rég nem írtam!!!! Mentségemre legyen, hogy nyomós okom volt rá. A farsang után egy percig sem pihenhettünk. Egyből neki láttunk a falujárós-bemutatkozós műsorunknak. Rengeteg próba, készülődés, szervezés, egyeztetés. Meg kell, hogy mondjam, az eleje eléggé nehézkesen indult. Mármint a próbák, meg minden. De mint minden más, úgy az első fellépés is fénysebességgel jött el. És milyen jóóóóó volt...!!!!! Kezdésnek nem is sikerülhetett volna jobban. Egy nap általában két műsort bonyolítottunk le, a nádasdit kivéve. Megérte, ugyanis az egyik legjobb volt. Sőt... Két hétvégén át a péntek és a szombat estéinket erre áldoztuk. Tegnap volt az utolsó 2 előadás... Nagyon jól éreztük magunkat mind a próbák, mind az előadások során. A becsületkassza is mindig szép összegeket rejtett magában. Köszönjük mindenkinek, aki valamilyen szinten ebben támogatott minket! És természetesen Szép volt fiúk-lányok, jól összehoztuk!!! :)
(A képek egy részét már felraktam.)
2011. április 8-16
Az utolsó osztálykirándulásunk...
Elmondhatatlanul vártuk ezt a 2 napot. Már számláltuk a napokat, és minden percben kétszer mondtuk el, hogy induljunk már el, hagyjuk már itt az egész iskolát. Nem mondom, hamar eljött a csütörtök reggel. A fáradtság legapróbb jeleit sem mutatva indultunk el a reggeli órákban. Irány Pécs!!!!!!!!!!! Vagyis először SzigetVÁR. A buszon töltött idő is remek hangulatban telt el. Első nap a már említett szigetvári várat, a Pécsi Állatkertet, és a TV-tornyot néztük meg. Majd Harkányban a szálláson elfoglaltuk a helyünket, vacsoráztunk, és egy esti sétára indultunk. Végül jött az éjszaka, és minden olyasmi, amit egy ottalvós osztálykiránduláson meg kell tenni. Kiadós, több órás beszélgetések, egymás szobájába mászkálás, idétlenkedés. Ezt mi mind élveztük, kísérőtanáraink már kevésbe. De beléjük is szorult annyi megértés, hogy ezeket nem firtatják többet. Elvégre mindenki épségben túlélte az éjszakát...
A második nap Pécs belvárosába mentünk. Megnéztük a Dzsámit, a Vasarely múzeumot, a székesegyházat, voltunk terráriumban, és a pécsi plázába is ellátogattunk, ahol szabadidőnket tölthettük el. Majd így indultunk kirándulásunk utolsó állomására, az abaligeti cseppkőbarlangba. Pont, pont, pont. Ezzel véget ért a 2 napos utolsó, 8. osztályos kirándulásunk.
Úgy gondolom, mindenki remekül érezte magát. Hihetetlenül gyorsan eltelt, de ebben az évben minden nap egy percnek tűnik. Fiúk-lányok, szuper volt együtt, még hasonló programokat mindenképpen kéne szerveznünk.
Köszönjük osztályfőnökünknek, aki MINDENT megszervezett, és mindent megtett, hogy jól érezzük magunkat. Köszönjük kísérőtanárainknak, hogy elkísértek minket, és a jó hangulatban ők is részt vettek. Az estéért pedig elnézést, de tudják, hogy van ez... :)
2011.május 12-13.
Szavazás